Az üresség nem csupán negatív vagy fájdalmas élmény lehet, hanem bizonyos helyzetekben pozitív szerepet is játszhat az életünkben és lelki fejlődésünkben. Az üresség gyakran egy olyan belső állapot, amely teret ad az átalakulásnak, az új perspektívák kialakításának és a mélyebb önismeret elérésének.
Ijesztő az üresség
Az agyunk annyira megszokta a rengeteg ingert, hogy az ingerhiányt, ürességet veszélyként érzékelheti. Az üresség azért tud ijesztő lenni, mert nincs benne kapaszkodó. Nincs feladat, nincs zaj, nincs visszajelzés. Ilyenkor, amikor hirtelen magaddal maradnál, sokszor reflexből pörgeted a telefonodon a végtelen hírfolyamot.
Van egy másik, kevésbé emlegetett helyzet is: amikor egy nagy cél elérése után jelenik meg az üresség. Ilyenkor nem hiányból indulunk, hanem épp ellenkezőleg, túl sok minden futott ki egyszerre. Például egy vizsgaidőszak után: addig minden napnak volt struktúrája, tétje, majd másnap ott a csend, és nem tudod, mit kezdj vele. Hasonló történik szülés után is: a várandósság és a készülés fókusza eltűnik, és bár ott van egy új élet, közben megjelenhet egy furcsa belső „üres tér”. De akár egy nagyobb közéleti esemény, mondjuk egy választás után is: kampány, feszültség, vélemények, aktivitás, majd hirtelen lecseng minden.
Ez az üresség gyakran nem rossz jel, hanem átmenet két intenzív szakasz között. Az idegrendszer lelassul, a régi cél már lezárult, az új még nem formálódott. Ilyenkor segít, ha nem várjuk el magunktól az azonnali „következő nagy célt”, hanem adunk egy kis időt annak, hogy leülepedjen, ami történt és csak utána kezdünk új irányt keresni. Mindegyikben az tud ijesztő lenni, hogy a negatív érzések (szorongás, hiány, kérdések) felhangosodhatnak.
Belső zaj, hangos hiányok
Úgy érzed, hogy nincs még benne nyugalom, de nincs benne irány sem, és nem tudsz kapcsolódni semmihez. “Nem akarok semmit csinálni… de így lenni sem jó.” Jó ötletnek látszik elterelni magadat az üresség érzésétől és ez rövidtávon jó érzéssel járhat. A baj viszont az, hogy ha beszippant az ürességnek való ellenállás, akkor egyre mélyebb üresség vár rád, beszűkül az életed:kevesebb élményben és kapcsolódásban lesz részed.
Az ürességnek való ellenállásnak számít például a túlzott telefonhasználat, impulzív döntések (pl. hirtelen kapcsolat, költés), túlevés, alkohol, bármi, ami tompít.
Az üresség veszélye lehet, hogyha nincs külső inger, az agy elkezd „kitölteni”. És nem mindig szépen. Ilyenkor tele leszel zajjal belülről, sodródsz.
Fontos kimondani: ha tartós, az üresség lehet egy jele például a depressziónak is. Itt már nem az a kérdés, hogy “mit kezdjek az ürességgel”, ilyenkor támogatás kell.
Ki vagyok én? – Amikor a rutin és kényszer az úr
Ági 40es éveinek elején járó 4 gyerekes anyuka, akinek minden figyelmét leköti a gyerekek, kapcsolati dolgok és a munkája. A “ki is vagyok én” kérdéssel érkezett a SzomatoDráma játékra. A Felnőtt én és a Gyerek énje voltak a szereplői ezen az élményszerű, dramatikus foglalkozáson. A folyamatban kirajzolódott, hogy van egy magányos énrésze, aki nem mert kapcsolódni, védelemből egy burkot épített maga köré. Ági pedig nem tudott a magányos részéhez kapcsolódni mindaddig, mígnem odaült hozzá és a szemébe nézett. Megérezte önmagának ezt a részét, tényleg meglátta. Mindkettőjüket nagyon megérintette, hogy ez mennyire fontos. Ági arról számolt be, hogy egy belső, nagyon erős melegséget érzékelt, ahogy megszületett a kapcsolat kettőjük között. Az önmaga iránti szeretet egy új szinten indult be.
Az üresség az élet része
Felmondasz egy munkahelyen; meghal valakid, vagy véget ér egy fontos kapcsolatod, esetleg a diplomaosztó után, a gyerekek kirepülése után, vagy nyugdíjazáskor állsz “üresen”. Az élet természetes része, hogy időről időre megjelenik az üresség
Nem minden ürességet kell viszont kitölteni, “megoldani”.Van, amit át kell élni, mert abból alakul ki valami új.
Hogyan lehet az ürességet pozitívan megélni?
Önreflexió és önismeret
- Belső csend és befelé figyelés: Az üresség olyan állapotot teremthet, amelyben képesek vagyunk jobban befelé figyelni, önmagunkat megérteni és felfedezni.
- Elősegíti az érzelmi feldolgozást: Az üresség érzése gyakran arra késztet, hogy szembenézzünk olyan érzelmekkel vagy problémákkal, amelyeket korábban elnyomtunk. Ez hosszú távon a személyes növekedéshez és érzelmi gyógyuláshoz vezethet.
Elengedés
- Felszabadulás a régi mintáktól: Az üresség egy átmeneti állapot is lehet, amely azt jelzi, hogy valami régi (érzelmi teher, kapcsolati minta vagy életcél) már nincs jelen, de valami új még nem érkezett meg. Sőt, ez az állapot előfeltétele lehet a megújulásnak és az átalakulásnak.
- Új kezdet lehetősége: Az üresség teret hoz létre az életünkben, amelyet új tapasztalatokkal, célokkal és értékekkel tölthetünk meg. Az alkotók és művészek is gyakran számolnak be arról, hogy az üresség érzése olyan állapotot teremt, amelyből új ötletek, gondolatok és megoldások születhetnek. Ez az úgynevezett „termékeny semmi” állapota.
Szükséges szünet a túlterheltség után:
Az üresség tehát nem csupán a hiány jele, hanem lehetőség is az önismeret mélyítésére, az érzelmi feldolgozásra, és az életünk újragondolására. Amennyiben megengdjük magunknak, hogy találkozunk azzal a negatív érzéssel, amit szeretnénk nagyon elkerülni. Ha szeretettel tudunk kapcsolódni hozzá, akkor már a mobilra se vágyunk, és már ürességet sem érzünk, hanem egy újfajta minőséggel találkozhatunk.
Amennyiben szeretnéd jobban megérteni, hogy nálad milyen formában jelenik meg az üresség, és hogyan tudsz vele tudatosabban bánni a mindennapokban, érdemes időt szánnod arra, hogy megfigyeld ezeket a pillanatokat. Szívesen átbeszélem veled a témát. Foglalj időpontot itt: https://huszkazsuzsa.hu//#uzenet
Hol érzed ezt az ürességet a testedben?
Ha egy pillanatra nem akarod megoldani,
hanem csak figyelsz:
Hol érzed az ürességet? A mellkasodban? A gyomrodban? Vagy inkább egyfajta „nincs is testem” érzés?
Nem kell megváltoztatni. Csak észrevenni.
Mert sokszor itt kezd visszajönni az érzékelés. És vele együtt… egy sokkal puhább élet. Az üresség néha nem azt jelenti, hogy elvesztél. Hanem azt, hogy már nem akarsz úgy élni, ahogy eddig. Csak még nem tudod, hogyan tovább.
És ez rendben van. Nem kell siettetni. De egyedül maradni benne sem könnyű.
Ha szeretnéd ezt nem csak fejben megérteni, hanem biztonságosan megtapasztalni is, akkor ebben is szívesen kísérlek.
