Az élet valódi szépsége az érzelmek gazdag megélésében rejlik. A boldogság, a szomorúság, a szeretet és a fájdalom mind hozzájárulnak ahhoz, hogy életünk teljes legyen. Az érzelmek átélése mellett azonban az is fontos, hogy képesek legyünk kifejezni érzelmi szükségleteinket úgy, hogy a másik fél megértse és megfelelően reagáljon rájuk.
FÜLZÚGÁS-tól a FELOLDOZÁSIG
Zita (40+) a fülzúgásának okát kereste, frusztráltnak érezte magát, hogy nem érti az okot, miközben feloldozásra vágyott. Ezek alapján a dramatikus foglalkozáson az egyik szereplő a Fülzúgás, a másik szereplő a Feloldás szerepét kapta. Nyitó képében az életét szimbolizáló szőnyeg közepére a Fülzúgás szereplőjét állította, míg a Feloldozás szereplőjét a sarokban leültette. A Fülzúgás először kezével jelezte, hogy valamit/valakit eltaszít, nem akarja, hogy közelebb jöjjön közelebb. A másik szereplő, a Feloldozás először táncolt a Fülzúgás körül, de úgy érezte most ez nem sikerül, hiába szeretne „feloldozni”.
A folyamatban kirajzolódott, hogy Zita a Fülzúgásban felismerte bűntudatát, mely nagyon erősen a válásához kötődött. Így szólt a Fülzúgás és egyúttal a Bűntudat szereplőjéhez:
- „nem tudtam kiállni a gyerekeim védelmére
- nem tudtam érvényre juttatni azt, hogy a gyerekeimnek ne kelljen ide-oda költözködniük, harcolnom kellett volna az apjuk önkényes hatalma ellen
- jogosnak érzem, hogy zúgsz és emlékeztetsz, hogy nem jól csináltam, nem tudom elengedni.”
Szerepcsere-javaslatom tetszett, és Zita beállt a Fülzúgás/bűntudat szerepébe, így mondta tovább:
- “ne csodálkozz, hogy zúgok, mindig emlékeztetlek arra, hogy nem így kellett volna csinálni, nem vagy elég jó, sose voltál.”
Ahogy ezeket a nehéz szavakat kimondta, jelezte felismerését, hogy „ez az Apám hangja”.
A belső hang, ami összeköt és fáj
Tovább szapulta önmagát immár Apja szerepéből: “kishitű vagy, nem volt benned erő, gyenge vagy. Megmondtam, hogy milyen legyél, nem tetszik, hogy ilyen gyenge vagy.”
A vissza-szerepcsere során Apjának elmondta: „nem lehettem igazán önmagam, azt éreztem nem vagyok elég jó, még jobb tanulónak kellett volna lennem”- ezekben a mondatokban láthatjuk, mennyire fontos lett volna Zitának is az AUTONÓMIA érzése. Ennek kifejezése után Zita önmagától tért át Apja felé JOGOS ÉRZÉSEINEK KIFEJEZÉSÉRE:
- “Jó lenne, ha mondanád, hogy szerettél!
- Haragszom, hogy úgy haltál meg, hogy nem tudtuk ezt feloldani, nem adtál esélyt, hogy beszéljünk. Csalódás és elkeseredés van bennem, hogy ez visszacsinálhatatlan – (JOGOS ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE). Mindig arra számítottam, hogy majd lesz olyan korszak, amikor rám szorulsz, mikor gyengébb leszel és örülsz nekem, de nem így volt. Mindig kritizáltál, sose voltam neked elég jó. (Mondataiban látjuk a BIZTONSÁGOS KÖTŐDÉSRE való vágyát.)
Ezután az Apa szereplőjét átalakítottuk egy „elég jó Apa” szereplőjévé és érdekes, ekkor tudott Zita haragja, sértettségének, felháborodásának a hangja – JOGOS ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE – még őszintébben megjelenni.
- “otthagytál, mikor nagyon kellett volna a támogatásod a válásomnál,
- esély lett volna, ha mellettem állsz,
- akkor csak ennyi erőm volt, szerettem volna, de nem tudtam a gyerekeket megvédeni és ennek most megvannak a következményei,
- te is láthatod, hogy nem volt köztünk jó a kommunikáció, a féltést nem jól fejezted ki és az elfogadást nem tetted mellé!”
Kérdésemre, hogy nem-e azért vette-e át Apja mondatait, mert igazából Apja nagyon hiányzik, tele lett könnyel a szeme:
- “Nagyon hiányzol, ez az a hang, ami összeköt minket, de ott volt a szeretet kapcsolata is, mégha nem is tudott így kifejeződni. Sajnálom, hogy nem tudtam olyan gyereked lenni, amilyet szerettél volna, de igazából ez most már a te bajod.
- Már nem akarom azt a hangot, amit eddig hallottam, hanem azt a hangot akarom hallani, aki együttérző és megértő, csak azért mert a gyereked vagyok, nem azért mert megérdemlem.”
Fenti szavak közben a Feloldozás szereplője elhagyta Zita életét szimbolizáló szőnyeget, hisz Zita fenti szavakkal önmagát feloldozta!
A záró képben Zita még azt is kimondta:
- “Beállok az életem közepébe , kérlek te hátulról támogass, fogadj el, hogy ez vagyok én, immár egy erős felnőtt. Kérlek kedves, szeretettel teli, támogató szavakat duruzsolj!” Immár REÁLIS ÖNKONTROLLAL tudta kifejezni önmagát, miközben az egész folyamatban ott volt a SPONTANEITÁS ÉS JÁTÉKOSSÁG.
Szükségleteink és érzelmi megértés
Az érzelmi szükségleteink megélése és kifejezése nemcsak személyes jólétünkhöz, hanem kapcsolataink egészségéhez is elengedhetetlen. Ha tisztában vagyunk ezekkel a szükségletekkel és megfelelően kommunikáljuk őket, lehetőséget adunk a másiknak arra, hogy megértsen és támogasson minket. Így válik az élet gazdagabbá, színesebbé és teljessé. Ezt az érzelmi megértést több alapvető szükséglet szolgálja, amelyek mindannyiunk életében kulcsszerepet játszanak.
Biztonságos kötődés iránti igény: Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy érezzük, biztonságban vagyunk, és hogy valaki mellettünk áll, akár jóban, akár rosszban. Ha képesek vagyunk ezt az igényt kommunikálni, lehetőséget adunk a másiknak arra, hogy támogasson és biztos hátteret nyújtson számunkra. Ez a biztonságos kötődés alapja, ami nélkülözhetetlen a mély, érzelmi kapcsolatokhoz.
Autonómia és kompetencia iránti igény: Az érzelmi egészséghez hozzátartozik, hogy érezzük, képesek vagyunk saját életünket irányítani és kompetensek vagyunk abban, amit teszünk. Az autonómia megőrzése és elismerése fontos része annak, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottak maradjunk. Ha ezt az igényt megfelelően kifejezzük, a másik megértheti, hogy szükségünk van bizalomra és lehetőségre, hogy saját döntéseket hozhassunk.
Jogos érzések kifejezése, reális keretek: Mindenkinek joga van a saját érzéseihez, és ezeket érdemes megfelelően kifejezni. Fontos azonban, hogy ezt olyan módon tegyük, ami tiszteletben tartja a másik érzéseit is. Ez lehetővé teszi, hogy érzelmeinket úgy kommunikáljuk, hogy azok meghallgatásra és megértésre találjanak.
Reális önkontroll: Az érzelmi intelligencia része, hogy felismerjük és szabályozzuk érzelmeinket, miközben nem fojtjuk el őket. A reális önkontroll segít abban, hogy érzéseinket megfelelő módon fejezzük ki, anélkül, hogy túlságosan elragadnának minket, és így konfliktusokat okoznának.
Spontaneitás és játékosság: Az élet sava-borsához hozzátartozik a spontaneitás és a játékosság, ami frissességet és örömet hoz mindennapjainkba. Az érzelmi szükségleteink közé tartozik, hogy időnként elengedjük magunkat, és szabadon, kreatívan fejezzük ki magunkat. Ez segít abban, hogy kapcsolataink dinamikusak és élvezetesek maradjanak.
Amennyiben te is szeretnéd a testi tüneted üzenetét megfejteni és feloldani, átalakítani, keress egy ingyenes 30 perces konzultációra a zsuzsa@huszkazsuzsa.hu email címen, melynek során egyeztetjük a továbbiakat.
