A kiégés nem egyszerű túlterheltség, hanem egy olyan komplex állapot, amely a stressz és trauma hosszú távú hatásainak következményeként alakul ki. Amikor az emberi szervezet hosszabb időn át, fokozottan termeli a különböző stressz hormonokat, amik nem csak azonnali fizikai reakciókat váltanak ki, akkor az hosszú távon – egyénenként eltérő mértékben – a mentális egészségre is hatással lesznek. Befolyásolja a kognitív funkciókat és az érzelmi állapotot is. Hogyan jelenik ez meg a mindennapokban?
A kiégés típusai
Többféle szempontrendszer szerint lehet a kiégés fajtáját meghatározni. Most két alapvető típusról szeretnék beszélni: a szakmai és az emocionális kiégésről:
- A szakmai kiégés esetében a legnagyobb hatást a munkahelyi stresszfaktorok jelentik, a magas fokú elvárások és terhek hosszú távon járulnak hozzá a szakmai burnout kialakulásához.
- Az emocionális kiégésnél a kapcsolatokból és a magánéletből fakadó stressz hatások kerülnek a középpontba, amelyek a lelki kihívásokon keresztül érzelmi kimerültséghez vezethetnek. Ez pedig szintén egyenes út lehet a burnouthoz.
Stressz és trauma: az érme két oldala
A stressz rövid- és hosszútávú hatásai
Alapvetően a stressz egy azonnali reakció. Amikor a szervezet kihívásnak, vagy veszélynek érzékeli a külső, vagy belső ingereket, és készültségi állapotba kerül, hogy megbirkózzon a helyzettel. Ez a tulajdonságunk még az ősidőkből származik és szokták “fuss vagy harcolj” (fight or flight) reakciónak is nevezni, hiszen a szervezet felkészül arra, hogy megvédje magát egy támadótól. Ez komoly fizikai válaszreakciókat jelent: többek között a szervezetben hormonális változások történnek, megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, megfeszülnek az izmok. Ez arra lett “kitalálva”, hogy rövidtávon biztosítsa a túlélést. Ha azonban a stressz hatására a szervezet folyamatosan ebben az állapotban van, a fokozott stressz a mentális és testi egészségre egyaránt hatással van. Idővel olyan problémák ütik fel a fejüket, mint az immunrendszer gyengülése, az alvászavar, a szorongás, de megjelenhet depresszió is.
Traumás élmények és azok hosszú távú hatásai
„A trauma az, ami benned történik, annak a következményeként, ami veled történt. A trauma a hiteles „self” letiltását okozza a jelenben.” Máté Gábor
A trauma utólagos reakció: amikor egy negatív eseményre az ember intenzív félelemmel, rémülettel, tehetetlenséggel reagál. A traumás élmény akkor is megjelenhet, ha maga a veszélyhelyzet már elmúlt.
A traumatikus eseményeknek két nagy csoportja van:
- bántás
- elhagyatottság
A traumás élményeknek és emlékeknek szintén komoly hatása lehet az érzelmi állapotra, különösen, ha eleve stresszes a helyzet. Ezek különböző módokon manifesztálódhatnak, és nem mindenki reagál ugyanúgy a traumára. Lehetséges érzelmi hatás lehet például a szorongás, a depresszió, a düh, a lehangoltság, a bizalmatlanság vagy akár az önértékelési problémák is.
A traumás emlékek kezelése és a hosszú távú hatások enyhítése komplex és időigényes folyamat lehet. Jól-lét mentorként azt az elvet vallom, hogy csak olyan emlékekkel szükséges foglalkozni, amik a jelenben gondot, fájdalmat okoznak, amik még a jelenben is ott “élnek” bennünk. Hatékony megoldást nyújt e téren a H.U.SZ.K.A. Program, amiről itt olvashatsz bővebben.
A kiégés kialakulása
Jellemzően olyan emberek égnek ki, akik egy ügyért egykor nagyon lelkesen, akár erejükön felül is dolgoztak. A burnout kialakulása általában hosszú távú stressz reakciók eredménye, különösen olyan helyzetekben, ahol magas szintű hatékonyságot és elkötelezettséget várnak el. Ahogy ez a hosszú távú stressz (vagy ismétlődő trauma) fennáll, összeadódik, és hatást gyakorol a pszichológiai és fizikai egészségedre. Azt, hogy ki mennyire sebezhető, azt a személyes hajlamok és pszichológiai faktorok is jelentősen befolyásolják. Belső stressznek számítanak és a stressz-szintet növelik maguk a fel nem dolgozott traumák és a testi gyulladások, akkor is, ha ezt észre sem vesszük.
A kiégés megelőzése és a kezelési stratégiák
A munkahelyi kiégés megelőzése érdekében számos prevenciós lépést vethetsz be, egyénileg és a munkáltatód segítségével is. Több cégnél létezik például valamilyen formában munkahelyi támogatás és különböző stresszkezelési programok. Lényeges ezen felül a munka és magánélet egyensúlyának fontossága is, ami szintén függ a munkáltatótól, hogy mennyire tartja be. Lehet azonban erre is befolyásod! Egyénileg is sokat tehetsz magadért, ha odafigyelsz az egészséges életmódra, testmozgásra, rendszeres pihenésre és önismereted, kommunikációs készségeid fejlesztésére.
Amennyiben a magán életedben van olyan stresszhelyzet, ami úgy érzed, hogy burnouthoz vezet, akkor pedig ennek kezelésében érdemes segítséget kérni. Ez jellemzően lehet a házimunka egyenlőtlen elosztása, rossz párkapcsolat, szeretett személy tartósan fennálló betegsége, és még számtalan más dolog, ami extra stresszt tesz rád. A túlzott önfeláldozás és a mindenkinek megfelelés hosszú távon ahhoz vezet, hogy te magad égsz ki; és ha te nem vagy jól, másoknak sem tudsz már segíteni.
Az öngondoskodás és a személyes fejlődési stratégiák kulcsfontosságúak az egészséges életmód, az érzelmi jóllét és a személyes boldogság eléréséhez.
Fontos a mélyére nézni rossz érzéseidnek, lelki fájdalmaidnak ahhoz, hogy elkerüld a hosszú távú hatásukat. A H.U.SZ.K.A. programban erre például remek lehetőséget ad a SzomatoDráma játék, aminek a keretében elfogadással és kíváncsisággal találkozhatsz egy-egy érzéseddel, vagy akár testi tüneteddel és ezek üzenetével…
Ahogy a fentiekből is látható, a kiégés, a stressz és a trauma 3 különböző dolog, de szoros kapcsolatban állhatnak egymással. Számos módja van azonban a megelőzésnek és a kezelésnek egyaránt, de mindegyik esetében igaz: ha nem boldogulsz egyedül, kérj segítséget! Az egészséges életmód és pszichés jóllét nagyon fontos, és ha te nem vagy jól, akkor a családodnak sem tudod a legjobbat nyújtani.
Fordulj hozzám bátran, és együtt megtaláljuk azokat az eszközöket, amik segítenek a jól-létedben.
A tudatosság elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, boldog mindennapokhoz.
A kiégés megelőzhető.